Hirdetés

A gitárformák krónikája

2009.11.16. 15:58 | 5andris | 1 komment

 

 

 

 

 

 

Kezdetben vala az akkusztikus gitár. Jellegzetes formája a hegedű formájából ered, de annak egy egyszerűsített változata. Az akusztikus gitáron akár 21 bund is lehet, node minek, hogyha csak a 15-ig ér be az ujjunk. Erre a megoldás az volt hogy a gitár alsó részébe egy bevágás került, az ugynevezett cutway. így a gitáros akár a 21. bundot is elérte. Az 50-es években Leo Fender megalkotta az első tömör testű elektromos gitárt, a Telecastert. A forma a mai napig semmit sem változott, lényegében a bevágással rendelkező akkusztikus gitár lapos változata. A gibson cég is megalkotta a maga tömör testű gitárját, melyet az akkor már ismert jazzgitáros, Les Paul (Isten nyugosztalja) tervezett. Lényegében ugyanaz mint a telecaster, csak kicsit kerekebb, az akkusztikus gitár formájára jobban emlékeztet.

Mivel a telecasteren, és a Les Paul on még mindig nehézkes volt a játél a felsőbb fekvésekben, a Fender, és  Gibson is saját megoldással rukkolt elő. A Fender esetében ez  Stratocaster volt, a les paul mellett talán a legismertebb gitárforma. Ennek a koncepciónak az alapja, az hogy felülre egy szarvat tettek, ami a 12. bundig elér, ezáltal a gitár dúlypontja kényelmesebb lett, és a csvarozást is beljebb tudták rakni.

 

A Gibson is megcsinálta a maga újítását, fogta a Les Pault, a cutwayt beljebb tolta, és fölülre is tett egyet. Így született meg az SG. A koncepció lényege hogy a beljebb tolt cutway, a felső szarv, és a ragasztott nyak miatt a gitárosnak a 22. bunban sem kell ujjrandet váltani, a gitárnyaka tökéletesen kényelmes.

A gitártervezők fantáziája eddig tartott. A fender próbálkozott a stratocaster ide-oda döntögetésével, ebből lett például a Jaguar, de a fantázia kimerült. A gibson cég ekkor autótervezőket bízott meg hogy tervezzenek a megszokottól eltérő gitárformálat. Így lett az Explorer, a Flying V, és még sok más, kevésbé népszerű forma. 

 

 

Miután ezek a formák presztizst teremtettek, az addigra népes tábora a gitárt gyártó cégeknek rájöttek, hogy mindent szabad, és különösebbnél különönösebb formájóú gitárokat kezdtek készíteni. Az extreém formájú gitárok készítésében a Dean, és a B.C. Rich jár az élen a mai napig.

Az Ibanez gitárok

2009.11.09. 18:12 | 5andris | 3 komment

Az Ibanez gitárok neve szerintem mindenki számára ismerősen cseng, hiszen az egyik legnagyobb márkának számít a gitárok körében. Ez nem is véletlen. Az Ibanez gitárok mind gondos tervezéssel, válogatott anyagokból készült hangszerek, legalábbis a drágább modellek mindenképpen. Ha az embernek azt mondják hogy ibanez, akkor egy RG, vagy egy GRG szériás gitár fog az eszébe jutni. Ezeketáltalában metálgitárnak szokták emlegetni, ez nem feltétlen igaz, a H-S-H pickup elrendezésnek köszönhetően ezek univerzális hangszerek. Az Ibanezek folyd rose rendszere megbízható, és jól funkcionál, de a kétpontos tremoló, amit a legolcsóbb modellekre tesznek, használhatatlan. Általában a gitáros társadalom fejében ezzel ki is merül az ibanez gitárok fogalma. Az ibanez nem csak univerzális gitárokat gyárt, hanem a Jazz-től a Metal-ig minden műfajra alkalmas hangszer is van a kínálatában. Az ibanez gitárokról tudni kell, hogy olysok céggel ellentétben el mernek rugaszkodni a régi nagy gyártók megoldásaitól, és javítani azokon. Ez különösen a húrlábakra, és a pickupokra igaz. A képen látható húrláb például egy ART 300 ról származik, láthazó hogy a babák le vannak kezekítve, a gitáros kezét semmilyen kilógó fém, vagy csavar nem irritálja a gitáros kezét, ha a húrlábra teszi a kezét, és mivel a húr nem egy éles fémen fekszik, ezért húrszakadás sem fordul elő ojan gyakran. Ez a megoldás a legtöbb hasonló típusú húrlábbal rendelkező Ibanezre igaz. Egy gibson, vagy egy fender esetében ezt az újítást nem lehetne végigvinni, hiszen a gitáros népség ritka konzervatív, és húznák a szájukat, ha nem a régi "jólbevált" húrláb köszönne vissza a hangszeren.

Ezen a képen egy FR 2620 Pickup kapcsolási lehetőségeit mutatja. Láthatjuk, hogy a H-H elrendezésű pickupokhoz nem a megszokott hárokm állású kapcsolót szereltek, hanem ötöset. Így a 2., 3. és 4. állásban a Humbucker felezett állásban van, ezáltal a hangzásvilág új dimenziókba megy át, sokkal szonesebb mint egy normál bekötés esetében. Az ilyen, és ehez hasonló technikai újítások miatt tart ott az Ibanez, ahol.

 Az Ibanez gitárokat nem ajánlom kezdőknek, a kezdő modellek sehol nincsenek a többi Ibanezhez képest. Ha az ember egy igazi Ibanezt akar venni, akkor jó méjen a pénztárcájába kell nyúlnia, de olyan gitárt vehet, ami egy életen át jó lesz, és nem kell elviselnie az 50 évvel ezelött elkövetett tervezési hibákat. Az ibanez gitárokat azoknak tudom ajánlani, akik nem szeretnének egy műfajban leragadni, de mégis egyedi hangzású gitárt szeretnének.

 Ha kérdésetek, vagy észrevételetek van, írjatok! gitarom@citromail.hu

A Yamaha gitárokról általában és Yamaha Pacifica 120

2009.11.02. 19:40 | 5andris | 1 komment

A Yamaha elég összetett márka, valószínűleg akinek volt az általános iskolában furulya órája, az majdnem biztos hogy találkozott már Yamaha márkájú hangszerrel. A Yamaha a játékhangszerektől a versenyzongorákig szinte minden hangszert készít, így természetesen elektromos gitárokat, és basszusgitárokat is. Nem a legolcsóbb márkáról van szó, a gitárok árai a 30.000-től a 3.000.000-ig terjednek. A kezdőgitárok, és szettek ár/érték aránya nem a legjobb, de ha kicsit méjebben a zsebünkbe nyúlunk, akkor relatíve olcsón nagyon jó hangszert vehetünk.

A Yamaha márkával igazán még nem ismerkedtem össze, ezért nem merek általános véleményt írni. Éppen ezért a Pacifica 120-at fogom bemutatni.

A Pacifica 120 egy elég érdekes fazon, a teste Telecaster formájú, de pickupjai H-H elrendezésű, és nincs koptató rajta. Nem sok adatot sikerült róla megtudnom, de ami biztos, hogy fix húrlábas, 22 bundja van, Rózsafa fogólapon, a nyaka csavarozott, és olajban forgó kulcsai vannak. Jó nehéz, nem spórolták ki belőle az anyagot, a nyaka nagyon kényelmes, gyorsan játszható. Erősítőre dugva a hangja körülbelül egy Tele, és egy Les Paul között van, a tiszta hangjai csilingelők, kicsit karcosak, de szép kerekek. A torzított hangjai érdesek, "horzsolnak", igazi Hard rock hangzást lehet belőle kihozni. Nagyon kemény metalhoz, vagy nagyon lájtos blues-hoz nem nagyon ajánlanám, de ezek között bármire alkalmas, sőt, elég egyedi, ezért azoknak ajánlanám, akik egyedi hangzásra vágynak. A Telecaster fazon miatt a 22. bundot kicsit nehéz elérni.

 Ez a gitár belopta magát a szívembe, gyönyörű kivitelezésítével, egyedi hangjával, a fantasztikusan kényelmes nyakával, és az igen kedvező árával. Ha az ember igazi dögös RnR-re vágyik, akkor a Pacifica 120 jó választás.

Vorson EDG-45

2009.11.02. 15:37 | 5andris | 2 komment

Ma egy olcsóbb gitárt fogok bemutatni, ami egy kezdő gitáros minden igényét kielégíti az első szárnypróbálgatásoktól az első koncertekig.

A Vorson egy önálló kínai márka, de a minőségéről az tanúskodik, hogy az olcsóbb Jackson gitárokat is ők készítik. Manapság a gitárkészítés központja Amerikából áttolódott a távolkeleter. Ennek köszönhetően a gitárok ára elérhetővé vált, viszont a távolkeleti gitárok minősége kezdi utolérni amerikai társaikét. Egy ilyen minőségű gitár 30 éve körülbelül egy éves fizetésbe ketült.

Nézzük meg a gitár adatait.

  • Test: candlenut dió
  • Nyak: jávorfa
  • Fogólap: rózsafa, 24 bund
  • Hardware: krómozott TMCS-1 Vintage tremolo
  • Elektronika: 1db VR20 humbucker pick-up,
  •                  1db VR12 single coil pick-up,
  • 1 hangerő potméter, 1 hangszín potméter,
  • 3 állású pick-up kapcsoló

Első kézbevételre az első dolog amit észrevesz az ember, hogy a gitár rendkívül könnyű. Ez nem szokott jó jel lenni, de a gitár akkusztikus hangját halgatva kiderük hogy a fa remekül rezeg, a gitár erősítő nélkül is megszólal. A nyaka rendkívül kényelmes, a gyári húrok nem valami jó minőségűek, de ez így szokott lenni. A gitár gyári beállításai hagynak némi kívánnivalót meguk után. A nyaka rendkívül kényelmes, az Ibanezekével vetekszik. A hangokat egy kezdő is le tudja fogni erölködés nélkül.

Erősítőre dugva a gitárnak egész jó hangja van. Tiszta hangjai tiszták, a humbucker, és a single kombinálásával egészen sokféle hangzást ki lehet belőle hozni. Ez a pickup kombináció elég univerális, a single önmagában kicsit zajos, bár a Vorson EDG-t gyakorlatilag az összes pickup kombinációval be lehet szerezni. A hang minősége meglepően jó, nagy torzításnál is jól viselkedik. A a hangolókulcsok jól tartják a hangzást, amíg az ember nem tremolózik. A tremoló amugy sem a legjobb minőség, érdemes lefixálni. A gitár kivitelezése fantasztikusan szép, én barna sunburst színűt próbáltam, eszméletlenül szép volt, a fa erezete gyönyörűen látszott. Ez is bizonyítja hogy a gitár normális fából készült.

Ezek az adatok többnyire minden Vorson gitárra igazak, (kivéve a Floydos modellekre, azokról nem merek így próba nélkül véleményt mondani), ideálisak kezdő gitárosoknak, vagy haladóknak második gitárnak. Kisebb koncerteken, főleg dzabad téren siműn meg lehet velül csinálni egy koncertet.

A Vorson gitárok gyakorlatilag az összesformában, és színben léteznek, a formából adódó külömbségeken kívül mindre igazak ezek a paraméterek (legalábbis amiket próbáltam), bátran ajánlom őket mindenkinek, aki gitárvásárlásra adja a fejét.

A Cort gitárokról általában

2009.10.26. 15:52 | 5andris | Szólj hozzá!

A cort gitárok újabban elég nagy népszerűségre tettek szert, pedig nem egy új márkáról van szó. A Cort már a 60-asévekben gyártott gitárokat Amerikában. Az utóbbi években a legtöbb nagy gitármárkához hasonlóan a távolkeletre helyezte a gyártás helyszínét, de nem kínát választotta, hanem az olcsóbb gitárjait Indonéziában, a drágábbakat Kóreában készíti. Emellett több nagynevű márka, mint például az Ibanez, vagy  Sheccter olcsóbb gitárjait is ő készíti. Erről nem illik beszélni, de ez gyakorlatilag azt jelenti hogy a Cort szériái között konkrétan ott van az Ibanez RG, és a Shecter C-1.

Hasonlítsun össze például egy Ibanez RGT6EX-t, egy Cort X-TH-val.

* Konstrukció: átmenõ nyak
* Test: mahagóni
* Menzúra: 25.5" (648 mm)
* Fogólap: rózsafa
* Hangszedõ: EMG 85 (H)/N, EMG 81 (H)/B
* Elektronika: hangerõ, hangszín, 3-állású pickup kapcsoló
* Hardver szin: fekete
* Kulcs: DIE-CAST
* Bund: 24 Jumboer)
* Konstrukció: átmenõ nyak
* Menzúra: 25.5" (648 mm)
* Test: mahagóni
* Fogólap: rózsafa
* Hangszedõ: EMG 81/85 (H-H)
* Elektronika: hangerõ, hangszin, 3-állású pickup kapcsoló
* Hardver szin: fekete nikkel
* Kulcs: Die cast
* Bund: 24 Jumbo (2.9mm)

 

Az Ibanez árac1,5 szöröse a Corténak. Ennek ellenére zerintem ezeket nyugodrtn nevezhetjük egyformának. Ez ugyebár biztosan csak a véletlen műve, nem azé, hogy egy gyártósoron mennek át... De ha mondjuk egy Shecter C-1-et, és egy Kort KX5-öt hasonlítunk össze hasonló eredményre jutunk.

* Konstrukció: csavarozott nyak
* Test: mahagóni
* Nyak: juhar
* Fogólap: rózsafa
* Berakás: fehér pont
* Hangszedõ: Duncan Designed Active HB 105-7 string
* Elektronika: 2 hangerõ, hangszin, 3-utas pickupkapcsoló
* Hardver szin: fekete króm
* Kulcs: Schecter 
* Bund: 24 Jumbo

* Szin: fényes fehér (WHT: gloss white)
* Konstrukció: csavarozott nyak
* Test: hársfa
* Nyak: juhar 
* Fogólap: rózsafa
* Berakás: fehér pont pozíciójelölõk
* Hangszedõk: 2 Motherbucker Zebra BKHD (H-H)
* Elektronika: hangerõ, hangszin (push/pull), 3-állású pickup-kapcsoló
* Hardware szín: fekete
* Kulcs: Die cast
* Bund: 24 / Large
* Szín: gyöngyfehér (WP: white pearl)

Ez a két gitár már nem teljesen ugyanaz, de tudni kell, hogy a Shecter háromszor anyiba kerül mint a Cort. Nade nem akarok én ellenreklámot csinálni, csak arra akartam rávilágítani, hogy a szegény gitárosoknak a mai irreálisan magas hangszerárak mellett át kell gondolni hogy mit is vesznek meg, és hogy mennyir ér nekik a gitár fején lévő felirat. A Cort gitárok a mai magyar hangszerpacon az 50-200ezres kategória csúcsát képezik, az olcsóbb modellek esetében is remek a kivitelezés, a szerelékek nem kétes eredetűek, ismert hangszeralkatrész gyártók termékei, a pickupok jóminőségűekmár a legolcsóbb mosellekben is, és a koncertre alkalmas modellek is elérhető árúak. Van a Cort gitároknak még egy előnyük, ami inkább pszihológiai, mint gyakorlati. Ha az ember megvesz egy jó minőségű Les Paul kópiát, akkor egész életében A Gibson után fog áhítozni, ami jelen gazdasági helyzetben nemfeltétlen elérhető. Viszont ha az ember egy Cortot vesz, akkor a széria csúcsmodellje is elérhető árú, viszont csúcsminőségű hangszer.

Nézzük végig a szériákat.

EVL széria: Ízig-vérig METAL gitárok, rendkívül szép, igényes kivitelezésben, gyönyörű selyemfényű fekete színben, pentagramm berakásokkal.

G széria: Stratocaster fazonú gitárok, a könnyedebb műfajok, és a stratocaster hang kedvelőinek.

KX széria: A shecterre reősen hajazó superstrat formájú gitárok, a metaltól a blues-ig mindenre alkalmasak, rendkívül kényelmes, és esztétikus gitárok.

M széria: PRS formájú gitárok (a Stratocaster, és a Les Paul ötvözése), inkább a könnyedebb műfajokhoz való, bár én láttam Cort M-600-at BlackMetal együttesben is.

VX széria: Extrém formájú gitárok carbonszálas koptatóval, EMG pickupokkal, elsősorban metal műfajhoz, a modern stílus kedvelőinek.

X széria: Az Ibanez RG-vel erős hasonlóságot mutató, elsősorban metal, de mindenre alkalmas superstrat fazonú gitárok.

Z széria: Les Paul fazonú gitárok, melyekben kijavították a Gibson által elkövetett buta hibákat. Széleit lekerekítették, ezzel spóroltak a súlyából, az alkarnak egy vályatot alakítottak ki, ez nagyon kényelmessé teszi a játékot, és a nyak ragasztását úgy alakították ki, hogy a 22. bundhoz is kényelmesen el lehessen érni.

 Jazz box széria: Igazi Jazz gitárok, azoknak, a tiszta hangokat kedvelik.

A Cort gitárokat rengeteg színben meg lehet találni, egyes modellek grafikával ellátott változat is léteznek. Ha az ember gitárvásárlásra adja a a fejét, akár újonc, aki kezdőgitárt keres, akár sokatlátott profi, aki hosszútávra szeretne gitárt vásárolni, mindenképp érdemes, ha szétnéz a Cort gitárok között.

 

Baltimore BB-2

2009.10.26. 14:59 | 5andris | Szólj hozzá!

Ma egy basszusgitár kerül bemutatásr. Nem vagyok basszusgitáros, éppenhogy piszkálgatom a témát, de úgy éreztem, ezt meg kell osztanom veletek. Először is az adatok.

  • P-Style
  • Nyak: csavarozott
  • Fogólap: palisander, pont berakással
  • 21 bund
  • Pickupok: 2 precizion
  • Potik: 1 hangerő, 1 hangszín
  • Króm húrkulcsok és húrláb

A Baltimore márka a Johnson neve alatt fut, ez talán jelent valamit a minőséget tekintve. Első ránézésre tipikus P-bass jelleg, nagy, nehéz, de szép kivitelezésű, jól összerakott gitár. Erősítőre dugva jönj a csoda. Az árához képest remek hangja van,nem csak gyakorlásra alkalmas, egy koncerten is megállná a helyét. A nyaka kényelmes, picit magasan vannak a húrok, de a gyári beállítás alapjában a nullával egyenlő. De ez érthető is, hiszen ennél olcsóbban nem igazán lehet basszusgitárt venni manapság. A kulcsok egész jól tartják a hangolást. Slappelni tökéletesen lehet rajta, tappingelni kicsit nehézkesebb, de megoldható. Árából adódóan biztos hogy huzamosabb használat esetén elromlik, de a legtöbb helyen 2 év garanciát adnak rá, szóval ezeket ingyen kijavítják, ezért érdemesebb boltban venni, mint neten rendelni. Alapjában véve remek hangszer, nagyon kellemesen csalódtam benne, bátran ajánlom minden kezdő basszusgitárosnak, és azoknak akik a gitározás mellett a basszusgitározást is ki akarják tanulni.

 

Közvéleménykutatás.

2009.10.18. 16:08 | 5andris | 1 komment

Mivel a blog már egész emberesnézettségre tett szert, légyszi írjátok meg az alábbi e-mail címre hogy miről olvasnátok szívesen!

GITAROM@CITROMAIL.HU

Ha esetleg kérdésetek lenne a gitárokkal kapcsolatban, azt is ide írjátok meg!

Korg AX5G

2009.10.17. 13:36 | 5andris | Szólj hozzá!

Az embernek ha már megvan a gitárja, és az erősítője, akkor valószínű, hogy effekt, vagy multieffekt vásárlására adja a fejét. Én mostegy multieffektet fogok bemutatni, és ez a Korg AX5G lesz.

A Korg márka nem a legnevesebb az effektetek között, de amikor kipróbáltam, nagyon meglepődtem. Árkategóriájához képest rengetegmindent tud, szerintem a funkciók listája magáért beszél.

  • 58-féle REMS modellező effekt 6 szimultán effekttel (a zajszűrést beleértve), hangerőpedállal
  • 16 drive/erősítőtípus és 10 hangládatípus a leginkább használt erősítő-hangzások szimulálására
  • Effektek széles skálája, amelyek felveszik a versenyt a külön erre a célra tervezett készülékekkel
  • Teljes paraméter-szerkeszthetőség minden effektre a 4 effektkategóriában (pre-, drive/erősítő-, moduláció- és delay/reverb-effektek)
  • Expression pedál a hangerő, wah vagy szinte bármelyik effektparaméter vezérlésével a korlátlan kifejezőkészségért
  • 80 program azonnal előhívható program, 40 gyári és 40 saját beállítással, amelyben elmentheti kedvenc effektbeállításait
  • Beépített automaitkus kromatikus hangoló
  • Elemes vagy adapteres tápellátás (adapter külön kapható)

 

Hangminősége a kategória csúcsát képező AX3000G vel megyegyezik, magyarul ez egy stúdióminőséget nyújtó készülék. Az effektek az egészen tiszta akkusztikustól a legzúzdább Metal hangzásig mindent ki lehet hozni belőle, a REMS modellező technológia miatt nem vesz le a játék dinamikájából, a gitár és az erősítő hangjára nem telepszik rá, hagyja érvényesülni a hangjukat. A multieffektekről tudni kell, hogy nem szabad ész nélkül ész nélkül minden efektet egymásután rakni, mert akkor egy homogén zizgést fogunk kapni, ez erre az típusra is igaz, de ha ésszel rendezzük az effekteket, akkor fantasztikus kombinációk születhetnek meg. Az effektek nagyon széleskörűek a leghétköznapibb overdrive effektektől a compressoron, és a zengetőkön át a metal distorsion, és a szitár hang médellezésig szinte minden szerepel, nincs az a zenei elképzelés amit ne lehetne kivitelezni vele.

Ami megkülömbözteti az AX3000G-től, az a kezelhetőség. Legalább 2-3 hét kell, mire az ember rájön, hogy mi hogy is működik, de ha megvan, akkor már viszönylag könnyű játék közben az effektek variálása. A másik hátrány az expression pedál. Hangerőpedálnak szólókiemeléshez tökéletes, de a wah effekt kicsit döglött, illetve nem sikerült rájönnöm, hogyan lehet megfordítani a funkciót.

Ezeket az apró hibákat leszámítva az árához képest ez a pedál árkategóriájának egyik legjobb darabja, ha nem a legjobb. Bátran ajánlom minden kezdő, vagy haladó gitárosnak, aki színesíteni szeretné játékát, és nem éri be az erősítőbe épített overdriveval. A baszusgitárhoz való változatra is ugyanezek jellemzők, az AX3G az expression pedál nélkül szerelt változat, egyéb paraméterekben az sem különbözik, normál pedál effektekhez kitünő kiegészítés lehet. 

A tremoló fajtái

2009.09.21. 19:40 | 5andris | 6 komment

A tremoló ugyebár arra aló, hogy a gitár húrjának feszességét megváltoztatva emeli, vagy csökkenti a hangmagasságot. a félreértések elkerülése végett a tremoló a teljes húrláb, a tremoló kar pedig csak az amit rángatunk.Egy elektromos gitáron sokféle tremoló lehet. Az én személyes véleményem szerint a legjobb ha nincs. Szerintem csak a gond van vele, de ez persze szubjektív.

 Az első típus amiről beszélni fogok a vintage tremoló. Az olcsóbb, és a lájtosabb műfajokhoz használt tesznek ilyet gitárokra tesznek ilyet, például a Fenderekre. Ezzel a hangot csak mélyíteni lehet, nyújtani nyem, ezért inkább csak vibratónak használják, vagy lefixálják. Az olcsóbb gitárok kulcsainak minőségéből adódóan eléggé elhangolhtja a gitárt, ezért ezeken nem használható, csak fojamatos hangolgatással. Ennek egy módosított változata a wilkinson típusú tremoló. Erről nem tudok sokat, de állítólag sokkal jobb mint a normál. A vintage tremoló a legjobb minőségben természetesen a Fendereken van, de a drágább Squierekon, és a Cortokon is egész jó van. Az olcsó Ibanezek tremolója viszont teljesen használhatatlan.

A másik Floyd Rose lesz. Ez a rendszer azon kevés újítások közé tartozik, aminek sikerült betörni az elektromos gitárok piacára. Működését tekintve duplasatus rendszer, ami azt jelenti hogy a húrlábnál, és a felső nyergen satuval a húr rögzítve van. Ebből adódóan a hangolódás minimális, viszont mivel a hangolókulcsok a felső satu miatt nem használhatók, ezért a hídnál egy finomhangoló rendszer van. Ezzel a tremolóval nem csak lazítani, nyújtani is lehet a húrt, szinte húrszakadásig, a 3-4 hangos nyújtás sem lehetetlen. Egyetlen hibája hogy mivel a rezgések egy "acélszerkezeten" keresztül jutnak a testbe, ezért levesz a hangkitartásból, és a dinamikából is. Másih nagy hátránya hogy drága. Egy jó Floyd Rose rendszerért 50-100ezer forintot is elkérhetnek, éppenezért nem érdemes 40 000ért Floydos gitárt venni, mert annak a leggyengébb pontja a tremoló lesz. A vintage tremolóval ellentétben az Ibanez ebben a technológiában élenjár, ezenkívül a Cortokat, és az Ltd-ket is jó Floyddal szerelik az árukhoz képest. A Floyd Rose továbbfejlesztett változata a Kahler típusú tremoló, ami nem "pengéken" áll, mint a Floyd, hanem egy csapágyon. Ez javít a hangkitartáson, még nagyobb tremolózásokat tesz lehetővé, és nem kell szétfúrni a gitárt hogy felrakd.

Ezeken kívül rengeteg féle tremoló van, nemigazán érdemes velük foglalkozni, nem véletlen hogy n

A pickup

2009.09.21. 19:40 | 5andris | 14 komment

Az elektromos gitár pickupja az elektromágneses indukció elvén működik, a rezgéseket elektromos jellé alakítja. De igazából ez nem lényeg. A pickup az elektromos gitár , hang szempontjából,leg meghatározóbb, és emellett a legkönyebben cserélhető része. Ezen tulajdonságaiból adódóan a gitáros társadalom előszeretettel cserélgeti a pickupokat. Ha az ember olcsón akar nagyon jó gitárt, akkor nyagyon jó döntés, ha új pickuppal tuningolja a gitárját.

Alapvetően két féle pickup van, a Humbucker (dupla tekercses), és a Single Coil (egytekercses). Ismét a jókis Fender-Gibson példával élve, a Humbucker gibsonos-, a Singel Coil fenderes hangot produkál. A szimpla pickup számtalan hátrányt rejt magában, kisseb a jelszintje, torzítva vagy nagyon gyenge, vagy visít mint az állat, és hajlamos zajos lenni, de ezért a fenderpártiakat kárpótol a csilingelő hangja. A humbucker gyakorlatilag két szimpla összekötve olymódon, hogy a két pólus szembenéz, ezért az alapzaj kioltódik. Emellett a hangja vastagabb lesz, torzítással sokkal harapósabb lesz, jelszintje nagyobb. Sok gitárban kombinálják a két féle típust a sokszinűbb hangzás eléréséhez. Vannak egyéb típusok is, mint pl a szimpla méretű humbucker, vagy a Kramer által gyártott 4 tekercses Humbucker. Léteznek un. aktív pickupok, melyekbe egy kicsi erősítőt szerelnek, ezáltal hatalmas jel leadására képesek, hihetetlen brutál torzított hangjuk lesz, de a tiszta hangjuk tényleg tiszta marad. A világon a legnagyobb példányszámban eladott hangszedő az EMG 81, ami ugyancsak aktív.

Ha arra adnád a fejed hogy pickupot váltasz, akkor érdemes szétnézni amárkák között. Én ezt ár szerinti növekvő sorrendben fogom tenni.

Ha nincs sok pénzed, akkor a legjobb ha Wilkinson pickupot veszel. Ez már klasszisokkal jobbá teheti gitárod hangját, és nem is drága, darabja kb. 10000Ft körül mozog.

Ha egy kicsit több pénzed van, akkor a passzív EMG-k között érdemes szétnézni. Ezek már nagyon jó minőségű hangszedők, ijeneket gyárilag 4-500 000 forintos gitárokba is szerelnek, sőt, Alexi Laiho 800 000 forintos ESP gitárjában is egy EMG-HZ H4 passzív pickup van. Ezeket kb ojan 15-18 ért dobálják.

És utoljára jöjjön a 20-30 ezres kategória, ennél többet nem érdemes pickupra költeni, mert ezek már a csúcskategóriát képezik. Itt 3 márkát érdemes megemlíteni.

Az 1. az Aktív EMG-k kategóriája. Az én szeméjes véleményem szerint a világ legjobb pickup párosítása az EMG 81-85. Ezt szerintem megerősíti azoknak a névsora akik ezt használják. (Kerry King, Zakk Wild, Kirk Hammet, James Hatfield, Jim Root, Mick Tompson, hogy csak néhányat említsek) Ez ugyebár eléggé metálos névsor így jobban megnézve, de pl a Ska-P egyik gitárosa is EMG 85 öt használ/használt, nem tudom pontosan.

A 2. márka a Seymour Duncan. Ez viszonylag biztos választás, az Sh4-Sh1 az EMG 81-85 után a legnépszerűbb pickup pár, és a passzív pickupok Rolls Royce-a. Humbuckerek esetében könnyű beazonosítani hogy melyik mit is tud, Az Sh1 a leg tisztább, és ahogy az Sh utáni szám növekszik úgy durvul a pickup hangja is. Ezen kívül az ez után következő megnevezés mégnegyonn segítség. (Sh1 jazz, Sh6 Distorsion, Sh8 Invader, stb.) Seymour Duncanból csak a passzív, az aktívok egyrészt nagyon drágák, másrészt az aktív pickupokban az EMG a csúcs.

A 3. márkánk mára a DiMarzio. Ezekből óriási a válszték, nagyon meg kell gondolni hogy mejiket vesszük, de nagyon rosszul választani nem lehet, mindenképp remek csúcsminőségű hangszedőt kapunk. Aktív DiMarzióról még nem is hallottam, de ha létezik, akkor én a passzívat ajánlanám. DiMarziot Tesznek a 4-5-600 ezres Ibanezekbe például.

Még egy jótanács ha belevágnál a Pickupcserébe: semmiképp ne te, vagy valami ismerősöd tegye be, mindenképp hangszerész csinálja, mert nem egyszerű.

A gitártest, és nyak

2009.09.21. 19:39 | 5andris | 2 komment

A gitár testének legfontosabb jellemzője (a formáján kívül) az hogy mijen fából készült. A legjellemzőbb anyagok a mahagóni, a jávor, és az éger. Az olcsóbb gitárok gyakran készülnek az Agathis fából, ami egy indiai fenyőfajta, hangja leginkább amahagóniéhoz hasonló, de persze nem olyan gazdag, és telt mint a mahagónié. Olyan hatalmas különbség nincs, a jóminőségű Agathis megközelíti az átlagos Mahagónit. A mahagóni a Gibsonokrajellemző, hangja telt, vastag, és részletgazdag. Az éger a Fenderekre jellemző, nyersebb, fényesebb hangzást ad. A jávor valahol a kettő között van. Általában a mahagónit tartják a legjobb fának, de ez nem igaz, a mahagóninak 10 évet kell száradni hogy ideális legyen, ezért az olcsóbb (félmillió alatti) gitártesteket kemencében szárítják, ami eleinte ugyanojan hangot ad, a különbség 10 év mulva fog megmutatkozni. Ezért képviselnek hatalmas értéket a 30-40 éves Gibsonok. Amugy kb 8-10 év után a gitár beérik. A nyak anyaga szintén ezekből az anyagokból készül, hangkarakter szempontjából is hasonlóak.

A legnagyobb különbségek a nyak és a test kapcsolódásában vannak. Alapvetően 3 különböző típus van, a ragasztott, a csavarozott, és az átmenő. Nincs rosszabb, vagy jobb, mindenki másra esküszik.

 

A ragastást a Gibson alkalmazta először, hangilag tipikusan gibsonos, nagy hangkitartást ad, és mondjuk egy SG esetében kényelmesebb mint a csavarozás, mert a felsőbb fekvésekmen ujjrendváltás nélkül lehet játszani. A Les Paul esetében édesmindegy, sehogy nem lesz kényelmes.

 

 

A csavarozott (bolt-on) nyak a fender típusú gitárok jellegzetessége, hangja inkább Fenderes, azt mondják hogy kevésbé kényelmes, de ez nem feltétlen igaz, a modernebb gitárok esetében kiküszöbölik ezt a problémát. Fontos előnye viszont hogy a nyak kényelmesen, egyszerűen leszerelhető, cserélhető, és egyszerűbb beállítani is.

 

Az átmenő nyak alkalmazásában  B.C. Rich volt úttörő, bár a Rickenbacker alkalmazta először. Az elnevezés azt jelenti, hogy a nyak és a test közepe egy fából van, a test többi részét később ragasztják fel. Remekül adja át a rezgést a testnek, és a legkényelmesebb az összes módszer közül.

Vannak még másfajta rögzítések is, de ez a három a legnépszerűbb.

Az elektromos gitárok története

2009.09.21. 19:37 | 5andris | Szólj hozzá!


Az elektromos gitár története 1925-ben kezdődött, amikor George Beauchamp, az amerikai National String Instrument Corporation cég egyik alapítója elkezdett olyan módszereken kísérletezni, amivel a húrok rezgése elektromágneses eszközökkel elektromos jellé alakítható. A módszerre azért volt szükség, mert a kor big band és szving zenekaraiban játszó gitárosok akusztikus hangszereikkel túl halkak voltak, és szólamaikat elnyomta a többi hangszer.

Az első elektromágneseshangszedő1931-ben látott napvilágot. Beauchamp egy hawaii gitár testére erősítette, majd az így elkészült prototípust megmutatta Adolph Rickenbackernek, aki fém hangszertestek készítésével foglalkozott. Rickenbacker és Beauchamp egy évvel később megalapította a Rickenbacker céget, mely a mai napig foglalkozik elektromos hangszerek készítésével.

Nem ők voltak azonban az egyetlen hangszerkészítő mérnökök, akiket az elektromágneses technológián alapuló hangerősítés foglalkoztatott. Lloyd Loar, a híres Gibson F-5 mandolin megalkotója a Gibson cég hangmérnökeként már az 1920-as évek elejétől fogva kísérletezett a cég gitárjainak elektronikus úton történő hangosításával. 1933-ban a Gibson leányvállalataként új céget hozott létre elektromosan hangosított „spanyol gitárok” gyártására, azonban vállalkozása – feltehetőleg az akkoriban még túl kicsi piac miatt – egy éven belül tönkrement.

A Gibsonnál kifejlesztett hangszedőtAlvino Reygitáros segítségével sikerrel alkalmazták a Gibson üreges testű gitárjain. Az így létrehozott Gibson ES-150 tekinthető az első modern elektromos gitárnak. A hangszer azonnal sikert aratott – akkori gitárosok szerint ez volt az első olyan gitár, amivel lehetőség volt szólójátékra a többi hangszer kíséretével is. Az új játékstílus úttörője Charlie Christian volt, akinek tiszteletére a Gibson ES-150 a mai napig „Charlie Christian Model”-ként ismert.

Az ES-150 sikerei ellenére számos hibával küszködött, például az üreges test miatt hajlamos volt az öngerjedésre, és sok nem kívánatos felhangot is produkált. Az amerikai jazzgitárosLes Paul felismerte, hogy a tömör gitártest kiküszöbölné ezeket a gondokat. Előállt egy prototípussal, melyet kedvesen csak „Farönk” (The Log) néven emlegetett primitív kialakítása miatt: Lényegében egy fenyődeszkára erősített hangszedőről volt szó, melyet egy üreges gitártestbe integrált. A Gibson visszautasította az ötletet, mivel az ES-150 és a hasonló modellek elég népszerűnek számítottak, és a cég kockázatosnak ítélte meg az új modell bevezetését. Leo Fender rádiómérnök, aki üzletében Los Angeles mellett, lemezjátszók, rádiók és erősítők javitásával foglalkozott. Az erősítők javitása mellett a zenészek rábizták gitárjuk javiását is. Leo Fendert bosszantotta a gitárok komplikált felépítése és nehéz karbantarthatósága, és sok kísérletezés után elkészítette saját „tölgyfa-verzióját”. A hangszer több éves fejlesztgetés után 1950-ben Esquire néven került forgalomba. Később Fender felismerte, hogy két hangszedő alkalmazásával a gitár hangzása sokkal jobban variálható, így 1950 végén megkezdték a kéthangszedős változat gyártását eredetileg Broadcaster néven. Miután kiderült, hogy a Gretsch cégnek már van egy Broadcaster fantázianevű dobfelszerelése, a nevet 1951-ben Telecasterre változtatta. Az akkoriban forradalminak számító gitár lett minden idők első sorozatban gyártott ilyen hangszere. A Gibson cég felismerte, a tömör fából készíthető gitárokban rejlő lehetőségeket, és Lester Polfuss (Les Paul) tervei alapján 1952-ben elkészítette az exkluzív, mahagóni / jávor testű, ragasztott mahagóni nyakú aranyozott ú.n. Les Paul Gold Top modelt.

A Fender Stratocaster model 1954-ben látta meg a napvilágot egy teljesen újszerű, a késpenge elv alapján működő vibratorendszerrel és három hangszedővel. Leo Fender a lakkozáshoz autólakkokat használt, az úgynevezett sunburst felület csak később jelent meg.

Az utolsó jelentős változást az elektromos gitárok területén 1963-ban a Gibson Firebird megjelenése jelentette. A Firebirdnél alkalmazták először a testen átmenő nyakat, ahol a test lényegében a nyakszegmensre ragasztott két oldallapból lett kialakítva.

A mai korig az elektromos gitár számottevő változáson ment keresztül, de ezek a változások nem igazán forradalmiak, hiszen már meglévő konstrukciós jegyek felhasználásával készülnek. Igazán új anyagok, eljárások az elektromos gitárok készítésénél nem tapasztalhatók, a kulturális tehetetlenség következtében a régi konstrukciók töretlen népszerűségnek örvendenek. A gitárok faanyagának lassú száradása javítja azok minőségét, ami felértékeli a megmaradt régi hangszereket. Hozzá kell tenni, hogy ha a hangszer csak egy szekrényben áll, attól még nem lesz jobb a hangzása. Mint az akusztikus hangszereknél, az elektromos gitár hangzásában is szerepet játszik a hangszer készítésekor használt fa minősége. Nem véletlen, hogy ha a gitártest pl. egy darab mahagónifából készül pl. jávorfa fedőlappal, akkor a megfelelő hangszedők alkalmazásával egy igen jó minőségű hangszert kapunk, melynek hangminősége az évek folyamán egyre javul! A változások érintették a gitártest formáját, anyagát (például szénszálas műanyag) és más szerkezeti elemeket, például fej nélküli konstrukciók, de ezek a szerkezetek nem igazán terjedtek el (a gitárosok többsége konzervatív ilyen szempontból), csak relatív hangmagasságot megtartó tremoló (vibrato vagy nyújtó) terjedt el némiképp (Steinberger TransTrem), de ez is a késpenge elv alapján működik, mint a vintage tremoló. Az elektronika területén is számos újdonság jelent meg (aktív elektronika, húrgerjesztő hangszedő (Fernandes Sustainer, Moog gitárok), MIDI gitár). Napjainkban egyre népszerűbbek a hosszabb menzúrájú ún. bariton gitárok és a 7 húros modellek is.

Az 1960-as évek végén – 70-es évek elején már népszerű hangszernek számítottak az elektromos gitárok, és a rockzene elengedhetetlen kellékévé - sőt szimbólumává váltak. A korábban alapvetően énekesközpontú ifjúság szemében új sztártípus született: a gitárhős.

Egy korabeli zenekritikus az alábbiakat írta: „Hallgassák meg ezt a muzsikust! És jól hallgassák meg! Hamarosan úgy felforgatja a zenei életet, mint egy tornádó. A neve: Jimi Hendrix. Foglalkozása: Gitáros, énekes, zeneszerző, showman, dervis. Abszolút eredeti.”

Legyünk tárgyilagosak ebben a kérdésben! A gitár a földkerekség legistenkáromlóbb eszköze lehet. Ezért vagyok úgy oda érte… A túl hangos elektromos gitár, ami szinte már taszító, hát ezt nevezem én jó bulinak.

Frank Zappa

Nem Hendrix volt az első, de kétségkívül ő a legnagyobb jelentősségű gitárhős, aki nagyban hozzájárult a hangszer, és egyáltalán a rock népszerűsítéséhez. A gitárhősök megjelenésével egyúttal egyre népszerűbbé váltak a koncertek és zenei fesztiválok – például a hatalmas jelentőségű woodstocki fesztivál. Később sorra jelentek meg az újabb és újabb nevek (például: Ritchie Blackmore, Eric Clapton, Jimmy Page), és kitörölhetetlenül beleírták nevüket a rocktörténelembe.

A cikket a Wikipediáról loptam, benn hagytam a hivatkozásokat, hogyha valakit valami érdekelne.

 

Az elektromos gitár hangrendszere

2009.09.21. 19:36 | 5andris | 3 komment

Az elektromos gitár, mint tudjuk, nem szól önmagában. Ezért kell hozzá egy erősítő, és néhány effekt. A gitár hangját körülbelil 1/3 részben a gitár felépítése, 1/3 részben a pickup, és 1/3 részben a hangrendszer adja. Sok erősítőben van beépített effekt, de az olcsóbbakba elég gyatrákat tesznek. Az erősítő legfontosabb jellegzetessége hogy hány wattos. Ez körülbelül azt szabja meg hogy milyen hangosan szól, és hogy milyen "vastag" a hangja. 40w már elég egy dobos mellé, vagy próbákra, 60-80w tal már egy kisebb koncertet is le lehet nyomni.

A másik fontos tényező az effekt. Rengeteg féle effekt létezik, a fontosabbakat megpróbálom deffiniálni.

Distorsion: Másnéven a torzító. Minden rock, és metal alapja.

Overdrive: Ez is ojan torzítás féle, inkább a szólózáshoz való.

Fuzz: Szintén torzító féleség, inkánn a funk műfajban népszerű, de Jimmi Hendrix is ezt használta.

Revelb: visszhang

Compresszor: Növeli a hangkitartást.

Wah: A szólózás/riffelés szinesítésére való, Jimmi Hendrixmásik nagy kedvence.

Ezeken kívül még számtalan effekt léztezik, de ezek a leggyakoribbak. Nem érdemes a 20-30 ezres szimpla effekteket megvenni, sokkal célszerűbb venni egy jó multit, vagy pl 10-15ezerért nagyon jó Artec effektet lehet venni.

Milyen gitárt vegyek?

2009.09.21. 19:34 | 5andris | 83 komment

Az első gitár alapjában szabhatja meg hogy az ember hogyan fog hozzáálni a dolgokhoz. Ha az ember rossz gitáron kezd, az egy életre elveheti a kedvét a dolgoktól. A legtöbb tanár azt mondja, hogy először nylon húros akkusztikus gitárt érdemes venni, mert az a legolcsóbb, és puhák a húrjai. Ha gitárt készülsz venni, akkor ezt most felecsd el! Nem szabad, nagyon rossz! Rengeteg lelkes kezdő gitárost ismerek, akiknek végleg elvette a kedvét, hogy klasszikus bontásban népdaltöredékeket eröltettek rájuk, miközben ők zúzni akartak. Meg különben is minek venne az ember 10ezerért egy akusztikust, amikor használtan 15-20ért már egész jó elektromost lehet venni.

Ebben az árkategóriában nem érdekes túl sokat keresgélni, én a Vorson, és a BMI gitárokat ajánlom, ezek talán nem az egyszerhasználatos gitárok kategóriájába tartoznak. Érdemes az első gitárt egy baráttal, ismerőssel, vagy hangszerésszel beállíttatni, mert ezek gyárilag nincsenek beállítva. Egy 25ezer forintos Vorsont (mondjuk az EDG-45-öt) már próbákon, esetleg kissebb koncerteken is lehet használni. Az EDG-45 öt különösen jó választásnak tartom, mert minden műfajban lehet használni, az árához képest remek hangja van, és nagyon kényelmes. Az olcsóbb gitárokat többnyire vintage tremolóval szerelik, ezt érdemes lefixálni, jó játék, lehet vele szórakozni, de teljesen felesleges, csak elhangolódik a gitár.

Érdemes gitár packok között is szétnézni. Ezekben a giráron kűvül benn vannak a tartozékok, és egy erősítő is. Erősítőt érdemes beszerezni, ha az ember gitározásra adja a fejét. A gyakorláshoz nem elengedhetetlen, de azért mégsem akkora flash valamit eljáccani nélküle. A kezdő erősítőkről csak annyir, hogy nem érdemes nagyon drágát venni, én a powerstate-ker ajánlom, egy 20W-ossal már meg lehet őríteni a szomszédságit kertesházban is.

Ha az embernek kicsit több pénz égeti a zsebét(olyan 40-50ezer magyar forint), akkor érdemes szétnézni egyéb márkák között is. Ennyiértmár nem éri meg a drágább Vorsonokkal foglalkozni, hiszen ebben az árban már olyan hangszerelet lehet beszerezni, amik később kis tuningal komoly koncertképes hangszerek lehetnek. Én mindig annak a híve voltam, hogy a használt hangszertől sem szabad megilyedni, de azért ha erre adjuk a fejünket, mindig próbáljuk ki, vizsgáljuk át tüzetesen a hangszert, és hami nem értünk hozzá, vigyünk magunkal olyat aki ért. Elsősorban a Cort gitárokat ajánlom, de például egy olcsóbb Epiphone, vagy pédául egy -a hazai piacon újonan megjelent- Bakers gitár sem biztos hogy rossz választás (de a pickupot érdemes kicserélni). A gitár ledrágább része a matrica a fejen. Ne dőljünk be ennek! Nem szabad megvenni az olcsóbb Ibanezeket, B.C Rich-eket, mert rosszul járunk velük.

Ha az ember a kezdő szintből kilépve haladó szintű gitárt vesz, akkor már bonyorultabb a helyzet. Számtalan remek gitárt tudnék ajánlani, de nagyon sok zsákutca is. Az mindenesetre biztos, hogy jól utána kell nézni, nehogy rosszul járjunk, és a lehető legjobb gitárt vehessük meg nehezen megkeresett pénzünkből.

Az elektromos gitárokról általában

2009.09.21. 18:17 | 5andris | 2 komment

Az elektromos gitárok az 50es évek elején láttál meg a napvilágot. A legnagyobb újitás a Pickup (hangszedő) feltalálása volt, melynek működését leírom bővebben, ha kéritek. Eleinte akkusztikus gitárokba építették a pickupokat, majd a test egyre vékonyabb, és vékonyabb lett, lassan az "f" lyuk jelképessé vált, később teljesen tömörtestűvé váltak. A gitárok történetéről majd még bővebben írni fogok, de most ezt hagyjuk!

Az elektromos gitárokat ma már számos formában, mindenféle igényt kielégítő konstrukciókban gyártják, de mivel a rockzenész ritka maradi népség, igen kevés újitást sikerült végigvinni. Összességében a mai elektromos gitárok alig térnek el az 50 évvel ezelöttiektől. a gitár három fő részből áll: test, nyak, és fej. A fejen találhatóak a hangolókulcsok, és a felső nyereg, másnéven húrvezető, vagy nut.

A fej alapvetően kétféle lehet: párhuzamos a nyakkal, vagy a nyakkal szöget bezáró. A Fender típusú gitárokon párhuzamos van, ezért hogy a húrok egyforma nyomást fejtsenek ki, húrfeszítőket tesznek a fejre. A gibson típusú gitárok feje többnyire 14 fokban megvan döntve, ezáltal a húrok egyforma nyomást fejtenek ki.

A felső nyereg a fej és a nyak találkozásánál van, az ábrán nem feliratoztam, műanyagból, vagy csontból készül, drágább modellek esetében grafitból, illetve Floyd Rose tremoló esetén egy satus rendszer van beleépítve.

A nyakon található a fogólap, amin a bundok vannak. a fogólapnak mindenképp kemény fából kell készülnie, egyrészt hogy ne kopjon el hamar, másrészt, hogy a rezgést jobban átadja a nyaknak. Általában rózsafából, vagy ébenfából készül, de jellemző még a jávorfa is.

A nyak és a test egyaránt számtalan féle fából készülhet, minden fa más-más tónussal rezeg, másfajta hangzást nyújt. A legjellemzőbb fafajták a mahagóni, a szilfa, az éger, a jávor, és az un. agathis, de ez inkább az olcsóbb gitárok sajátja.

A húrok a hídban érnek véget, itt adják át a rezgést a testnek. a híd (másnéven húrláb) lehet fix, vagy tremolós. Ezekre majd egy másik írásban visszatértek.

Az elektromos gitárok fontos részét képezi az elektronika, ezen belül is a legfontosabb a pickup. A giráralkatrészek küzül a pickup a legsokfélébb rész, mindenkinek megvan a favoritja, és minden műfajhoz, igényhez, elképzeléshez megvan a megfelelő pickup. Ezekről hosszasan fogok írni egy következő írásomban, most csak annyit hogy két fő válfaja van, a single-coil (egytekercses), és a humbucker (kéttekercses). 

Tudni kell a gitárokról, hogyha megveszel egyet, akkor annak szinte bármely alkatrészét ki tudod csetél(tet)ni a neked legmegfelelőbbre, ezért -különösen az olcsóbb gitárok esetében- a gitár hangját klasszisokkal javíthatja ha, ha új pickupot veszel bele, a hangolókulcsok, és a híd kicserélésével pedig a hangolódást csökkentheted minimálisra.

Üdv az oldalon!

2009.09.21. 17:20 | 5andris | Szólj hozzá!

Üdv az oldalamon!

Ez az oldal a gitárokkal fog foglalokzni, és a hozzájuk kapcsolódó nélkülözhetetlen információkat igyekszik megosztani a lelkes kezdő, és haladó gitáros társaimmal. Az első gitáromat 6 éve vettem, és nem volt igazán jó választás, ezért elhatároztam hogy mindent megtudok a gitárok technikai, és fizikai felépítéséről, a márkákról, típusokról, hogy a nekem leginkább megfelelő gitárt tudjam megvenni. Ez is olyan egyszerű mint hittem. A hasonló hazai oldalakon természetesen sokatlátott komoly zenészek írnak, de sajnos inkább Jazz és Blouse gitárokról írnak előszeretettel, ezek közül is a megfizethetetlen árkategóriában, és csak jót írnak, a hibákat figyelmen kívül hagyva. Pont ebben szeretném hogy ez az oldal más legyen, hogy sokkal fiatalosabb műfajokra alkalmas gitárokat, erősítőket, tartozékokat mutason be, és ha valakit érdekel, elegendő tudást adjon hogy megtalálja a számára legalkalmasabb hangszert, a pénztárcájának megfelelő áron. Ezenkívül ha bármi kérdésed lenne szívesen válaszolok rá, és ha érdekesnek találom (az előzetes engedélyeddel) ki is teszem az oldalra. Megpróbálok a lehető leggyakrabban új bejegyzéseket írni, úgyhogy nézzetek be minél sűrűbben:P

 A kérdéseket a következő e-maill címre várom: gitarom@citromail.hu