Kezdetben vala az akkusztikus gitár. Jellegzetes formája a hegedű formájából ered, de annak egy egyszerűsített változata. Az akusztikus gitáron akár 21 bund is lehet, node minek, hogyha csak a 15-ig ér be az ujjunk. Erre a megoldás az volt hogy a gitár alsó részébe egy bevágás került, az ugynevezett cutway. így a gitáros akár a 21. bundot is elérte. Az 50-es években Leo Fender megalkotta az első tömör testű elektromos gitárt, a Telecastert. A forma a mai napig semmit sem változott, lényegében a bevágással rendelkező akkusztikus gitár lapos változata. A gibson cég is megalkotta a maga tömör testű gitárját, melyet az akkor már ismert jazzgitáros, Les Paul (Isten nyugosztalja) tervezett. Lényegében ugyanaz mint a telecaster, csak kicsit kerekebb, az akkusztikus gitár formájára jobban emlékeztet.
Mivel a telecasteren, és a Les Paul on még mindig nehézkes volt a játél a felsőbb fekvésekben, a Fender, és Gibson is saját megoldással rukkolt elő. A Fender esetében ez Stratocaster volt, a les paul mellett talán a legismertebb gitárforma. Ennek a koncepciónak az alapja, az hogy felülre egy szarvat tettek, ami a 12. bundig elér, ezáltal a gitár dúlypontja kényelmesebb lett, és a csvarozást is beljebb tudták rakni.
A Gibson is megcsinálta a maga újítását, fogta a Les Pault, a cutwayt beljebb tolta, és fölülre is tett egyet. Így született meg az SG. A koncepció lényege hogy a beljebb tolt cutway, a felső szarv, és a ragasztott nyak miatt a gitárosnak a 22. bunban sem kell ujjrandet váltani, a gitárnyaka tökéletesen kényelmes.
A gitártervezők fantáziája eddig tartott. A fender próbálkozott a stratocaster ide-oda döntögetésével, ebből lett például a Jaguar, de a fantázia kimerült. A gibson cég ekkor autótervezőket bízott meg hogy tervezzenek a megszokottól eltérő gitárformálat. Így lett az Explorer, a Flying V, és még sok más, kevésbé népszerű forma.
Miután ezek a formák presztizst teremtettek, az addigra népes tábora a gitárt gyártó cégeknek rájöttek, hogy mindent szabad, és különösebbnél különönösebb formájóú gitárokat kezdtek készíteni. Az extreém formájú gitárok készítésében a Dean, és a B.C. Rich jár az élen a mai napig.
Az Ibanez gitárok neve szerintem mindenki számára ismerősen cseng, hiszen az egyik legnagyobb márkának számít a gitárok körében. Ez nem is véletlen. Az Ibanez gitárok mind gondos tervezéssel, válogatott anyagokból készült hangszerek, legalábbis a drágább modellek mindenképpen. Ha az embernek azt mondják hogy ibanez, akkor egy RG, vagy egy GRG szériás gitár fog az eszébe jutni. Ezeketáltalában metálgitárnak szokták emlegetni, ez nem feltétlen igaz, a H-S-H pickup elrendezésnek köszönhetően ezek univerzális hangszerek. Az Ibanezek folyd rose rendszere megbízható, és jól funkcionál, de a kétpontos tremoló, amit a legolcsóbb modellekre tesznek, használhatatlan. Általában a gitáros társadalom fejében ezzel ki is merül az ibanez gitárok fogalma. Az ibanez nem csak univerzális gitárokat gyárt, hanem a Jazz-től a Metal-ig minden műfajra alkalmas hangszer is van a kínálatában. Az ibanez gitárokról tudni kell, hogy olysok céggel ellentétben el mernek rugaszkodni a régi nagy gyártók megoldásaitól, és javítani azokon. 
Ez különösen a húrlábakra, és a pickupokra igaz. A képen látható húrláb például egy ART 300 ról származik, láthazó hogy a babák le vannak kezekítve, a gitáros kezét semmilyen kilógó fém, vagy csavar nem irritálja a gitáros kezét, ha a húrlábra teszi a kezét, és mivel a húr nem egy éles fémen fekszik, ezért húrszakadás sem fordul elő ojan gyakran. Ez a megoldás a legtöbb hasonló típusú húrlábbal rendelkező Ibanezre igaz. Egy gibson, vagy egy fender esetében ezt az újítást nem lehetne végigvinni, hiszen a gitáros népség ritka konzervatív, és húznák a szájukat, ha nem a régi "jólbevált" húrláb köszönne vissza a hangszeren.
Ezen a képen egy FR 2620 Pickup kapcsolási lehetőségeit mutatja. Láthatjuk, hogy a H-H elrendezésű pickupokhoz nem a megszokott hárokm állású kapcsolót szereltek, hanem ötöset. Így a 2., 3. és 4. állásban a Humbucker felezett állásban van, ezáltal a hangzásvilág új dimenziókba megy át, sokkal szonesebb mint egy normál bekötés esetében. Az ilyen, és ehez hasonló technikai újítások miatt tart ott az Ibanez, ahol.
A Yamaha elég összetett márka, valószínűleg akinek volt az általános iskolában furulya órája, az majdnem biztos hogy találkozott már Yamaha márkájú hangszerrel. A Yamaha a játékhangszerektől a versenyzongorákig szinte minden hangszert készít, így természetesen elektromos gitárokat, és basszusgitárokat is. Nem a legolcsóbb márkáról van szó, a gitárok árai a 30.000-től a 3.000.000-ig terjednek. A kezdőgitárok, és szettek ár/érték aránya nem a legjobb, de ha kicsit méjebben a zsebünkbe nyúlunk, akkor relatíve olcsón nagyon 
jó hangszert vehetünk.
Ma egy olcsóbb gitárt fogok bemutatni, ami egy kezdő gitáros minden igényét kielégíti az első szárnypróbálgatásoktól az első koncertekig.
A cort gitárok újabban elég nagy népszerűségre tettek szert, pedig nem egy új márkáról van szó. A Cort már a 60-asévekben gyártott gitárokat Amerikában. Az utóbbi években a legtöbb nagy gitármárkához hasonlóan a távolkeletre helyezte a gyártás helyszínét, de nem kínát választotta, hanem az olcsóbb gitárjait Indonéziában, a drágábbakat Kóreában készíti. Emellett több nagynevű márka, mint például az Ibanez, vagy Sheccter olcsóbb gitárjait is ő készíti. Erről nem illik beszélni, de ez gyakorlatilag azt jelenti hogy a Cort szériái között konkrétan ott van az Ibanez RG, és a Shecter C-1.
Hangminősége a kategória csúcsát képező AX3000G vel megyegyezik, magyarul ez egy stúdióminőséget nyújtó készülék. Az effektek az egészen tiszta akkusztikustól a legzúzdább Metal hangzásig mindent ki lehet hozni belőle, a REMS modellező technológia miatt nem vesz le a játék dinamikájából, a gitár és az erősítő hangjára nem telepszik rá, hagyja érvényesülni a hangjukat. A multieffektekről tudni kell, hogy nem szabad ész nélkül ész nélkül minden efektet egymásután rakni, mert akkor egy homogén zizgést fogunk kapni, ez erre az típusra is igaz, de ha ésszel rendezzük az effekteket, akkor fantasztikus kombinációk születhetnek meg. Az effektek nagyon széleskörűek a leghétköznapibb overdrive effektektől a compressoron, és a zengetőkön át a metal distorsion, és a szitár hang médellezésig szinte minden szerepel, nincs az a zenei elképzelés amit ne lehetne kivitelezni vele.
Az első típus amiről beszélni fogok a vintage tremoló. Az olcsóbb, és a lájtosabb műfajokhoz használt tesznek ilyet gitárokra tesznek ilyet, például a Fenderekre. Ezzel a hangot csak mélyíteni lehet, nyújtani nyem, ezért inkább csak vibratónak használják, vagy lefixálják. Az olcsóbb gitárok kulcsainak minőségéből adódóan eléggé elhangolhtja a gitárt, ezért ezeken nem használható, csak fojamatos hangolgatással. Ennek egy módosított változata a wilkinson típusú tremoló. Erről nem tudok sokat, de állítólag sokkal jobb mint a normál. A vintage tremoló a legjobb minőségben természetesen a Fendereken van, de a drágább Squierekon, és a Cortokon is egész jó van. Az olcsó Ibanezek tremolója viszont teljesen használhatatlan.
A másik Floyd Rose lesz. Ez a rendszer azon kevés újítások közé tartozik, aminek sikerült betörni az elektromos gitárok piacára. Működését tekintve duplasatus rendszer, ami azt jelenti hogy a húrlábnál, és a felső nyergen satuval a húr rögzítve van. Ebből adódóan a hangolódás minimális, viszont mivel a hangolókulcsok a felső satu miatt nem használhatók, ezért a hídnál egy finomhangoló rendszer van. Ezzel a tremolóval nem csak lazítani, nyújtani is lehet a húrt, szinte húrszakadásig, a 3-4 hangos nyújtás sem lehetetlen. Egyetlen hibája hogy mivel a rezgések egy "acélszerkezeten" keresztül jutnak a testbe, ezért levesz a hangkitartásból, és a dinamikából is. Másih nagy hátránya hogy drága. Egy jó Floyd Rose rendszerért 50-100ezer forintot is elkérhetnek, éppenezért nem érdemes 40 000ért Floydos gitárt venni, mert annak a leggyengébb pontja a tremoló lesz. A vintage tremolóval ellentétben az Ibanez ebben a technológiában élenjár, ezenkívül a Cortokat, és az Ltd-ket is jó Floyddal szerelik az árukhoz képest. A Floyd Rose továbbfejlesztett változata a Kahler típusú tremoló, ami nem "pengéken" áll, mint a Floyd, hanem egy csapágyon. Ez javít a hangkitartáson, még nagyobb tremolózásokat tesz lehetővé, és nem kell szétfúrni a gitárt hogy felrakd.
Az elektromos gitár pickupja az elektromágneses indukció elvén működik, a rezgéseket elektromos jellé alakítja. De igazából ez nem lényeg. A pickup az elektromos gitár , hang szempontjából,leg meghatározóbb, és emellett a legkönyebben cserélhető része. Ezen tulajdonságaiból adódóan a gitáros társadalom előszeretettel cserélgeti a pickupokat. Ha az ember olcsón akar nagyon jó gitárt, akkor nyagyon jó döntés, ha új pickuppal tuningolja a gitárját. 
kisseb a jelszintje, torzítva vagy nagyon gyenge, vagy visít mint az állat, és hajlamos zajos lenni, de ezért a fenderpártiakat kárpótol a csilingelő hangja. A humbucker gyakorlatilag két szimpla összekötve olymódon, hogy a két pólus szembenéz, ezért az alapzaj kioltódik. Emellett a hangja vastagabb lesz, torzítással sokkal harapósabb lesz, jelszintje nagyobb. Sok gitárban kombinálják a két féle típust a sokszinűbb hangzás eléréséhez. Vannak egyéb típusok is, mint pl a szimpla méretű humbucker, vagy a Kramer által gyártott 4 tekercses Humbucker. Léteznek un. aktív pickupok, melyekbe egy kicsi erősítőt szerelnek, ezáltal hatalmas jel leadására képesek, hihetetlen brutál torzított hangjuk lesz, de a tiszta hangjuk tényleg tiszta marad. A világon a legnagyobb példányszámban eladott hangszedő az EMG 81, ami ugyancsak aktív.
szerelnek, sőt, Alexi Laiho 800 000 forintos ESP gitárjában is egy EMG-HZ H4 passzív pickup van. Ezeket kb ojan 15-18 ért dobálják.
A 2. márka a Seymour Duncan. Ez viszonylag biztos választás, az Sh4-Sh1 az EMG 81-85 után a legnépszerűbb pickup pár, és a passzív pickupok Rolls Royce-a. Humbuckerek esetében könnyű beazonosítani hogy melyik mit is tud, Az Sh1 a leg tisztább, és ahogy az Sh utáni szám növekszik úgy durvul a pickup hangja is. Ezen kívül az ez után következő megnevezés mégnegyonn segítség. (Sh1 jazz, Sh6 Distorsion, Sh8 Invader, stb.) Seymour Duncanból csak a passzív, az aktívok egyrészt nagyon drágák, másrészt az aktív pickupokban az EMG a csúcs.
A 3. márkánk mára a DiMarzio. Ezekből óriási a válszték, nagyon meg kell gondolni hogy mejiket vesszük, de nagyon rosszul választani nem lehet, mindenképp remek csúcsminőségű hangszedőt kapunk. Aktív DiMarzióról még nem is hallottam, de ha létezik, akkor én a passzívat ajánlanám. DiMarziot Tesznek a 4-5-600 ezres Ibanezekbe például.
jellemző, hangja telt, vastag, és részletgazdag. Az éger a Fenderekre jellemző, nyersebb, fényesebb hangzást ad. A jávor valahol a kettő között van. Általában a mahagónit tartják a legjobb fának, de ez nem igaz, a mahagóninak 10 évet kell száradni hogy ideális legyen, ezért az olcsóbb (félmillió alatti) gitártesteket kemencében szárítják, ami eleinte ugyanojan hangot ad, a különbség 10 év mulva fog megmutatkozni. Ezért képviselnek hatalmas értéket a 30-40 éves Gibsonok. Amugy kb 8-10 év után a gitár beérik. A nyak anyaga szintén ezekből az anyagokból készül, hangkarakter szempontjából is hasonlóak.
átmenő nyak alkalmazásában B.C. Rich volt úttörő, bár a Rickenbacker alkalmazta először. Az elnevezés azt jelenti, hogy a nyak és a test közepe egy fából van, a test többi részét később ragasztják fel. Remekül adja át a rezgést a testnek, és a legkényelmesebb az összes módszer közül.
Az elektromos gitár, mint tudjuk, nem szól önmagában. Ezért kell hozzá egy erősítő, és néhány effekt. A gitár hangját körülbelil 1/3 részben a gitár felépítése, 1/3 részben a pickup, és 1/3 részben a hangrendszer adja. Sok erősítőben van beépített effekt, de az olcsóbbakba elég gyatrákat tesznek. Az erősítő legfontosabb jellegzetessége hogy hány wattos. Ez körülbelül azt szabja meg hogy milyen hangosan szól, és hogy milyen "vastag" a hangja. 40w már elég egy dobos mellé, vagy próbákra, 60-80w tal már egy kisebb koncertet is le lehet nyomni.
Distorsion: Másnéven a torzító. Minden rock, és metal alapja.
A fej alapvetően kétféle lehet: párhuzamos a nyakkal, vagy a nyakkal szöget bezáró. A Fender típusú gitárokon párhuzamos van, ezért hogy a húrok egyforma nyomást fejtsenek ki, húrfeszítőket tesznek a fejre. A gibson típusú gitárok feje többnyire 14 fokban megvan döntve, ezáltal a húrok egyforma nyomást fejtenek ki.
társaimmal. Az első gitáromat 6 éve vettem, és nem volt igazán jó választás, ezért elhatároztam hogy mindent megtudok a gitárok technikai, és fizikai felépítéséről, a márkákról, típusokról, hogy a nekem leginkább megfelelő gitárt tudjam megvenni. Ez is olyan egyszerű mint hittem. A hasonló hazai oldalakon természetesen sokatlátott komoly zenészek írnak, de sajnos inkább Jazz és Blouse gitárokról írnak előszeretettel, ezek közül is a megfizethetetlen árkategóriában, és csak jót írnak, a hibákat figyelmen kívül hagyva. Pont ebben szeretném hogy ez az oldal más legyen, hogy sokkal fiatalosabb műfajokra alkalmas gitárokat, erősítőket, tartozékokat mutason be, és ha valakit érdekel, elegendő tudást adjon hogy megtalálja a számára legalkalmasabb hangszert, a pénztárcájának megfelelő áron. Ezenkívül ha bármi kérdésed lenne szívesen válaszolok rá, és ha érdekesnek találom (az előzetes engedélyeddel) ki is teszem az oldalra. Megpróbálok a lehető leggyakrabban új bejegyzéseket írni, úgyhogy nézzetek be minél sűrűbben:P
